The next station is North Wembley

Péntek reggel 7 órakor keltem, hogy útra keljek a Tesco-ba. Mivel nem minden üzletben lehet rendelni, ezért buszoznom kell egy kicsit az egyik nagy áruházhoz. 8 óra után már a pultnál álltam és némi várakozás után megjött az eladó és elintéztem a rendelést. Reggeli gyanánt vettem egy szendvicset, majd elindultam az iskolába.

Az első órán megcsináltuk a könyvet lezáró tesztet. A feladat lényege, hogy a tanár feltesz 40 kérdést és nekünk igennel vagy nemmel kell válaszolni. Néhány kérdés a nyelvtannal foglalkozik, a többiben pedig inkább a szövegértésen van a hangsúly. Manuellel mindketten 100%-osan teljesítettünk, ami nagy örömmel töltött el.

Az első szinten várt rám Gabriele és az osztálytársa Nico, aki szintén olasz. Elmentünk a Primark, ahol vásároltam egy pulóvert és egy pólót.

Itthon csináltam egy levest magamnak ebéd gyanánt. Némi Erős Pistával felturbózva nagyon finom volt. Délután rápihentem az estére. Vacsora gyanánt pizzát kaptam, majd a város felé vettem az utam.

A Green Man előtt már ott várt Nico és néhány perc múlva a másik olasz is befutott. Persze a spanyolok szokás szerint késtek. Manuel és Bea már nagyon vidám hangulatban volt, mert együtt söröztek Manuelnél. Hamar elment az idő. Éjfél után a két olasszal búcsút vettünk a többiektől és célba vettük az állomást. Sajnos a vonat, amivel mentem, 2 állomással korábban ált meg, mint ahol én laktam. Persze minden állomásnál van buszmegálló, ahol elég sok ember várakozott rajtam kívül. A busz hamar jött és 20 perc múlva már az ágyamban voltam.

A mai napon befejeztük a hatos könyvet az iskolában. Mivel egy elég nagy tananyagon vagyunk túl, így néhány most összefoglaljuk az anyagot.

Az iskola után Gabriele és én újfent találkoztunk és elmentünk Stratford-ba.  Az állomás mellett ettünk egy hot-dogot. Mondtam az árusnak, hogy csípős szósszal kérem, mert én úgy szeretem. Ő azt magyarázta, hogy ez nagyon csípős, de én megnyugtattam, hogy nem kell aggódnia miattam. Amikor megettem csak pislogott, majd elmondta, hogy nagyon kevesen szokták ezt a szószt kérni. Már eddig is feltűnt, hogy itt nem annyira szeretik a csípős ételeket. Sok mindenre ráírják, de igazából nem csípősek.

Olasz barátommal sétáltunk egyet a környéken majd bementünk a helyi plázába, ami hatalmas volt. Bementünk jó pár boltba körülnézni. Nekem szükségem volt egy külső merevlemezre, mert a számítógépemen nagyon megcsappant az elérhető szabad hely. Találtam néhány olcsót, de nem vettem meg egyiket sem. Előbb körülnézek az interneten az a legbiztosabb. Miután kibámészkodtuk magunkat, elindultunk hazafelé.  

Esti programként megnéztem a Rambo 3. részét. Utánanéztem a külső tárnak az interneten és a Tesco-ban nagyon jó áron lehetett kapni. Megpróbáltam megrendelni interneten, be is regisztráltam, de mivel a bankkártyám magyar, nem tudtam kifizetni. Nincs más lehetőség, el kell mennem a boltba és meg kell rendelnem.

Szerda reggel egy gyors reggeli után fél kilenckor elindultam az állomásra, ugyanis ma újra metró sztrájk van, ami megnehezíti a közlekedést. 9 órakor már az Overground zsúfolt szerelvényén ültem.  10 órára már be is értem a városba.

Az iskolában új diákokat kaptunk, mert már elég kevesen maradtunk a csoportban. Egy kínai lányt, egy kazah nőt, egy spanyol srácot és egy olasz pasast. Giuseppe, az olasz csak a második órára jár, míg Adrian, a spanyolsrác csak heti háromszor jön, mert dolgozik.

Az órák után összefutottam Gabriele-lel. Kiderült, hogy a túl sok hiányzása miatt átrakták egy másik csoportba. Mivel mindketten ráértünk úgy döntöttünk, hogy ellátogatunk Chinatown-ba, mert még egyikünk sem járt ott.  A hely nagyon hangulatos volt, tele boltokkal és éttermekkel. A boltok egy részében szuveníreket és minden féle kacatokat árulnak. A többi bolt általában élelmiszert árul. Be is mentem az egyik ilyen boltba, ahol vásároltam néhány csomag ráment (tésztaleves). Viszonylag olcsó és én szeretem is.

Az éttermek elég drágának bizonyultak, de találtunk egy kis étkezdét, ahol jutányos áron jól lakhat az ember. 5 fontért 3 féle finomságot mérnek az ember dobozába. Én sült tésztát kértem és két különböző féle pikáns csirke ragut hozzá.  Gabriele még soha nem evett kínai kaját és most sem igazán akarta kipróbálni, de én addig noszogattam, amíg meg nem kóstolta az enyémet. Annyira megízlett neki, hogy vett magának is egy adagot. Nagyon finom volt, azt meg kell hagyni és igen laktató.

Az ebéd után elindultunk vissza az Oxford Street felé, menet közben útba ejtettük a Leicester Square-t, ahol rengeteg ember készülődött a Due Date(Terhes társaság) című film premierére. Sokan kempingszékekben ültek az első sorokban, ki tudja mi óta. 4 óra után elváltak útjaink és megpróbáltam hazajutni. A csatlakozás miatt fél órát kellett várnom, de végül csak hazaértem.

Mivel az ebéddel nagyon elteltem csak egy levest ettem vacsorára. Este elküldtem az illetékes családtagoknak a 2012-es olimpia jegyárait, mert a jegyárusítás márciusban megkezdődik. Ha pedig jó áron szeretnénk jegyet venni, akkor időben kell cselekedni. Az este végére fáradtan dőltem az ágyba.

A keddi napon a családdal beszéltem. Először édesanyámmal, majd az este folyamán a bátyámmal. Mostanában újra jó filmeket ad a tévé. Ezen az estén a Kidobós című film volt műsoron.

Hétfőn az első órán egy új tanár volt velünk, aki egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet. Még nekünk is feltűnő hibákat ejtett és egész órán szipogott, amire én allergiás vagyok. Mindenki fellélegzett, amikor megszólalt a csengő és elhagyta a termet. A második óra már a megszokott menetrendben zajlott le.

Elfelejtettem megírni, hogy megvan a repülőjegyem a hazaútra. A Lufthansa mellett döntöttem végül, mert viszonylag olcsón tudtam jegyet venni és talán nagyobb helyem lesz a gépen. December 17.-én 12 óra 40 perckor indul a gépem a Heathrow-ról, Milánóba majd onnan tovább Budapestre. 19 órakor fogok megérkezni Ferihegy 2A-ra. Már nincs is olyan sok idő hátra az ittlétemből.

A hétvége elég nyugodt volt. Szombaton esett az eső, így inkább olvasással és pihenéssel töltöttem a napom. Itt az emberek komolyan veszik a Halloweent beöltöznek, a gyerekek cukrot gyűjteni és elég sok bulit szerveznek ebből az alkalomból. Az X-factor is erre a témakörre volt kihegyezve a hétvégén.

Vasárnap délután a tévében egy James Bond filmet néztem meg. Roger Moore hangja sokkal jobb eredetiben. Én a magyar hangját túl szépfiúsnak tartom, de angolul illik a karakterhez. Vacsorára pizzát kaptam, ami nagyon finom volt. A vasárnapi X-factorban sztárparádé volt. Elsőként Bon Jovi lépet fel, majd őt követte Rihanna és Jamiroquai. Még interneteztem egy darabig mielőtt aludni mentem volna.

Ellnézést mindenkitől a kimaradásért. De mostanában egyre kevesebbet ülök a gép előtt, ezért is hanyagoltam az írást. Már dolgozok a lemaradáson és remélem, hogy vasárnap estig helyre tudom állítani a rendet. Köszönöm a megértést :)

Ahogy azt már említettem egyre fogy a csoport, így ma már csak hatan koptattuk az iskola padjait. Az órák után elmentem az egyik nagyobb Tesco áruházba, hogy megszerezzek egy játékot Lilynek, az unokahúgomnak. Sajnos a játék nem lett meg, mert itt már elfogyott. Meglepődve tapasztaltam, hogy itt néhány termék drágább, mint a lakhelyemnél lévő kisboltokban.

Azt találtam ki, hogy hazafelé az Overground-ot használom a metrózás helyett. Minden rendben is ment, megtaláltam a vonatomat és némi várakozás után felszálltam rá. Nagyjából 25 perc várakozás után még mindig az állomáson rostokoltunk, amikor közölték, hogy szálljunk le és menjünk át egy másik vonathoz. Itt is kellett várakozni néhány percet, de végül csak elindultunk. 35 perc zötykölődés után megérkeztem a célállomásomhoz. Ha a jól bevált módot választottam volna, akkor fél órát megtakarítottam volna.

Mivel a hajam már eléggé megnőtt, ideje volt elmennem a fodrászhoz. Az állomás mellett van is egy, Baba Ali Barber az üzlet neve, és ráadásul olcsó, csupán 7 font egy férfi hajvágás. Be is mentem, bár kicsit féltem, hogy nem tudom elmagyarázni rendesen mit is szeretnék. Némi várakozás után sorra kerültem. A pasas rendes volt és egyből megértette, hogy mit akarok. A végeredménnyel elégedett vagyok.

Majdnem 5 óra volt mire hazaértem. Benéztem a hűtőbe, de nem találtam sehol a vacsorámat. Csak a szobatársam volt itthon és ő nem tudott segíteni nekem. Hamarosan megérkezett az alkalmi lakó a lányával és mondta, hogy mindjárt nekiáll megcsinálni a vacsorámat. Sheperd’s pie volt a vacsora. Mindig is meg akartam kóstolni et az ételt, mert a főzőműsorokban már többször láttam az elkészítését. Nagyon finom volt, remélem még lesz hozzá szerencsém az itt tartózkodásom alatt. Miután jóllaktam elindultam a városba.

Az állomástól a Green Man-ig tartó séta nagyjából 5 percig tart. Mivel az eső úgy esett, mintha dézsából öntötték volna teljesen eláztam ez idő alatt. Csak Gabriele-t, az olasz srácot találtam itt. Kikértük a sörünket és vártunk a többiekre. Nem sokkal később megérkezett Lorenza és a barátnője, akik az utolsó hetüket töltötték Londonban. 9 óra után megjöttek a többiek is, akik a késésüket az esővel magyarázták, de ezt a harmatgyenge kifogást nem igazán fogadtuk el. Engesztelésül meghívtak minket egy sörre. Megállapítottuk, hogy hely zenei repertoárja elég kicsi, mert minden héten ugyanaz a zene szól. 11 óra körül Lorenza búcsút vett tőlünk, majd nem sokkal később az olasz barátommal mi is távoztunk.

Szerdára a lábam teljesen rendbejött. Reggel megfejtettem az édes Corn Flakes titkát. Roxann néhány kanál kristálycukrot szór rá, hogy édesebb legyen. Elég egyedi módszer, de én ezen itt már meg sem lepődök.

Mivel a csoporttársaim panaszkodtak, hogy a teremben hideg van, új termet kaptunk a 2. emeleten. A terem nem túl nagy, de pont elfértünk benne. Valahogy ezen a héten csökkent a lelkesedés, mert napról napra kevesebben vagyunk. Délután a blog lemaradását igyekeztem behozni.

Csütörtökön már csak heten vettünk részt az órán, ez a gyakorlás szempontjából sokkal jobb.

Ma délután egy nő és a lánya vendégeskedett nálunk, ami már szokványosnak számít. Viszont amin meglepődtem, hogy itt is aludtak. Ők ketten a vendéglátóm szobájában, Roxann pedig a nappaliban lévő kanapén. Délután ismét a végére értem egy újabb könyvnek. Este a Rambo 2. részét néztem meg a tévében, ami nem is okozott csalódást.

Kedden már sokkal jobb volt a térdem, a krém megtette a hatását. A suli után hazajöttem és remek ebédet csináltam magamnak. Első fogásként csirkehús ízű tésztaleves, ami némi Erős Pistával nagyon finom. Második gyanánt pedig virsli, mustárral, póréhagymával és lengyel kenyérrel, mely hasonlít a magyarra társára. Olyan jól laktam, hogy nem is tudtam vacsorát enni.

Reggel megvásároltam a havi bérletemet az állomáson. Mivel a pénztáros kicsit lassú volt pont lekéstem a vonatot, mert az két perccel korábban jött. Múlthéten folyamatosan késtek a járatok, volt olyan nap, amikor 25 percet kellett várni az egyébként 5-10 percenként érkező szerelvényekre.

Az óra előtt bementem a gyógyszertárba és vettem egy térdszorítót, amit még az iskolában fel is vettem. Óra után elmentünk Manuellel és Beával elindultunk az ingyenes iskolába, ugyanis ma volt a szintfelmérő. Amikor odaértünk, hosszú sor kígyózott az épület előtt. Beálltunk hát mi is és türelmesen várakoztunk. Éppen bejutottunk az épületbe, amikor a portás megjelent és közölte, hogy több embert nem tudnak fogadni, próbálják meg holnap. Ezt követően fel kellett mennünk az emeletre és ott várakozni. Itt is elég sokan voltak rajtunk kívül. Nagyjából 5 perc ácsorgás után kijött az egyik tanár és sajnálattal közölte, hogy nem számítottak ekkora érdeklődésre és nincs idejük most meghallgatni minket, próbálkozzunk holnap. Mivel mi az óránk után egyből ide jöttünk és már így is nagy sor fogadott beláttuk, hogy holnap teljesen felesleges megint idesétálnunk, mert a limitált helyek miatt úgysem kerülnénk sorra időben. Felpattantunk az első buszra és együtt utaztunk a Trafalgare Square-ig. Itt a többiek másik busz után néztek én pedig metróra váltottam.

Délután nekiálltam a nap folyamán megvásárolt Harry Potter és az azkabani fogoly olvasásának. Este bekentem a lában az otthonról hozott jégzselével és bíztam benne, hogy használni fog.

Reggel, amikor ki akartam szállni az ágyból erős fájdalom nyilallt a térdembe. A tegnapi futás nagyon rossz hatással volt a sérült térdemre. Pedig az elmúlt pár évben nem volt vele problémám.  Napközben inkább pihentettem a lában és a házban maradtam.

Szombat reggelire valami leírhatatlan dolgot kaptam. Nem mertem lefényképezni és remélem többé nem kell újra találkoznom ezzel az étellel. Leginkább a tejbedarára hasonlít az állaga. A színe barna volt és az ízét nem igazán tudtam semmihez sem hasonlítani. Mivel nagyon forró volt inkább olvastam egy kicsit, amíg ehető hőfokra hűl. Meglepő módon minél inkább hűlt, annál inkább folyékonnyá vált. Mivel éhes voltam megettem, de nem mertem megkérdezni, hogy mit is ettem.

Kora délután elindultam, hogy felavassam az új cipőmet. Hihetetlenül kényelmes volt. Indulás előtt az interneten megterveztem, hogy merre is kéne futnom. Bekapcsoltam a zenét és elindultam. 1 kör 1 kilométernek felelt meg. Az első körben futottam majd ezt követette egy kör séta, újra futás, majd végül egy levezető séta. Még egy kört talán tudtam volna futni, de első napra szerintem ez elég volt. Fürdés után befejeztem a könyvem olvasását. Ez után megnéztem a Szomszédok című magyar teleregény utolsó3 fejezetét. Ezzel befejeztem mind a 13 évadot. Vacsora után társalogtam egyet a családdal, megnéztem az X-factort az este lezárása gyanánt.

Dominik ma töltötte utolsó napját a Callan iskola falai között. Megbeszéltük, hogy 6 órakor találkozunk a suli előtt és utána irány a pub. 

Gabriele már ott volt a megbeszélt időpontban és Dominik is megérkezett pár percen belül. Mivel a többiek jelezték, hogy nem biztos, hogy időben megérkeznek, ezért 20 perc várakozás után átsétáltuk és kikértük az első sörünket. Ezek után kint kortyolgattuk az italunkat és kötetlenül beszélgettünk. Újfent felmerült Budapest és Magyarország, mint téma. Az osztrák barátunk nagyon kedveli kis hazánk fővárosát és előszeretettel mesél arról mi is tetszett neki legjobban. Megtudtam, hogy a barátaival előszeretettel járnak át Sopronba, hogy elfogyasszanak egy kis libamáját. Ezt kicsit nehéz volt megérteni, mert Dominik elég körülményesen tudta csak körülírni a libamájat, de végül megértettük, hogy mit szeretne mondani. Dominikkal már korábban megegyeztünk, hogy ha Magyarországon jár, akkor felhív és találkozunk. Megígértem neki, amennyiben érdekli, szívesen megmutatom neki a Központi Vásárcsarnokot és még néhány látnivalót, amit az általános turisták nem biztos, hogy megnéznek.

7 óra után megérkezett Macarena és az egyik barátja. Első alkalommal mindenki nevet, amikor meghallja szegény lány nevét, de már megszokta. Ők azt kezdték el sorolni, hogy mit kell látnunk és megkóstolnunk, ha Valencia környékén járunk. A barátja nem igazán tudott angolul, ugyanis ez volt az első napja a városban. Nagyjából egy óra beszélgetés után menniük kellett. Ekkor az óránkra pillantva, meglepődve vettük észre, hogy már 8 óra és a többiek még sehol. Gyorsan felhívtuk őket, hogy mégis merre járnak már. Mindenkitől azt a választ kaptuk, hogy már úton és hamarosan megérkeznek.

Nagyjából fél órán belül mindenki megjött. Ennek örömére ittunk még egy Guinnesst. Dominiknak sajnos 9 órakor mennie kellett, mert még el kellett rendezni néhány dolgot a főbérlőjével. Gyorsan csináltunk egy csoportképet, majd mindenki elbúcsúzott tőle. Az este folyamán Gabriele élménybeszámolóját hallgattuk, mert ezen a héten dolgozott az iskola helyett. Csupán 3 napig dolgozott, de azt mondta, hogy ez neki elég volt. Egy olasz étteremben volt pincér, de inkább csak a tányérokat kellett mosnia. Mondta, hogy egy diplomával és két mesterképzéssel zsebében inkább más munkát csinálna. 11 óra után két másik spanyollal együtt távoztam, ugyanis ideje volt hazamenni.

Szerda reggel arra ébredtem, hogy nagyon hűvös van a szobában. Amint kinéztem az ablakon meglepetésként ért, hogy kerti tároló teteje deres. A metrón mindenkin észlelhető volt a hideg front hatása. A vonat megtelt sapkába, sálba és kesztyűbe öltözött emberek tömkelegével. Az osztálytársaim is rendesen beöltöztek, főleg a spanyolok. Az iskola után pihenéssel töltöttem a délutánt és szunyókáltam is egy kicsi, mert hihetetlen fáradság tört rám. Ezt én a front hatásaként könyveltem el.

Csütörtökön még hűvösebb volt a reggel. Most már az autók ablakát is jégtakaró fedte. Mivel az éjszaka nem aludtam túl jól, amint hazaértem ledőltem pihenni. Ez olyan jól sikerült, hogy fél 7 után ébredtem csak az a baj, hogy 2 óra körül értem haza. A vacsora után olvasással szórakoztattam magam. 11 óra után pedig ismét nyugovóra hajtottam a fejem.

Adela közölte velünk, hogy az ingyenes iskola nagyon rossz, próbáljunk meg másikat keresni. Bea kapott az egyik barátjától egy címet és elvállalta, hogy megnézi milyen a hely.

Hazafelé leszálltam a Wembley Cental megállónál, mert a múlthéten vásárolt alapanyagain elfogyták és kell az utánpótlás. Persze a kolbászok és a sajt még nem fogyott el, mert ezeket meg kell becsülni, így csak ritkán csipegetek belőlük.  Beszereztem mindent, ami szükséges és emellett vettem mégy egy pár futó cipőt.  Igazából az ára volt az, ami igazán megfogott. 15 fontot megér, jól is néz ki és kényelmes is. Ezek után még sétáltam egyet a környéken, majd hazamentem.

Reggel megettem a szokásos müzlim, ami hétfőn megy a legnehezebben. Ennek az oka, hogy a hétvégi normális reggelik után, nincs akkora kedvem a gabonapehelyhez.  

Az iskolában egy olasz lány csatlakozott ma hozzánk. A suli után elmentünk megnézni egy ingyenes nyelviskolát, amit Adela talált pénteken. Mivel nem volt szabad hely feliratkoztunk a várólistára. Ezt követően együtt elfogyasztottuk az ebédünket, majd szétváltunk én mindenki ment a maga dolgára. Az én utam egy könyvesboltba vezetett, ahol beszereztem a kiolvasott könyvem következő részét. Hazafelé a metrón már bőszen olvastam Rowling hősének kalandjait.

10 órakor felébredtem, megettem a reggelim majd visszadőltem ágyba és olvasással múlattam az időmet. Délutánra be is fejeztem a hétfőn vásárolt Harry Potter kötetemet. Megnéztem néhány filmet és lazítottam, végső soron erre van a vasárnap.

Szombaton kora délután hívott Gabriele és tisztáztuk az este részleteit. A találkozó a többiekkel fél 11-kor a Piccadilly Circus-nél. 8 óra körül elmentem az egyik közeli boltba, ahol vásároltam egy üveg bort és egy palack ásványvizet, hogy fröccsöt készíthessek magamnak. Otthon gyorsan meg is csináltam az első pohár, és igen finomra sikerült. A maradék bort megcsináltam fröccsnek és egy flakonba öntötte, így magammal tudtam vinni és megoszthattam a társasággal.

A megbeszélt időpontban csak Dominik és Gabriele volt jelen. Mire megittuk a fröccsöt, Adela a barátnőjével és Lorenza és az olasz barátaival is megérkezett. Megvettük a belépőt, amivel 3 szórakozóhelyre nyertünk bejutást. Beültünk az egyik közeli pubba egy sörre. Pont megittuk az első sört, amikor a pultos közölte, hogy záróra. Pedig csak éjfél volt. Mint kiderült éjfél után csak a diszkókban szolgálnak ki alkohollal. Az éttermekben, a pubokban és a boltokban csak éjfélig vehet az ember szeszes italt. Az elég furcsa volt a számunkra, de hát ez van. Minden helyen teltház volt, alig tudtunk bejutni. A zene szinte ugyan az volt, mint Magyarországon. Annyi különbség volt csak, hogy sokkal több spanyol zenét játszottak, de ez a nagyszámú spanyol jelenlét miatt nem meglepő.

3 órakor bezárt a hely, és ahogy kiértünk az utcára megtudtuk, hogy a környéken az összes hely ekkor zár. A srácok haza is mentek, én viszont a spanyolokkal elindultam egy másik hely felé, ami a hírek szerint 6 óráig üzemel. Az olaszokat még bent elvesztettük.

Majdnem egy óra sétálás után meglett az a bizonyos hely. Mivel a beugró 20 font lett volna és az bent szórakozó emberek sem voltak valami bizalom gerjesztőek, inkább kimaradtunk ebből a buliból. Visszasétáltunk az Oxford Circus-re. Itt mindenki felszállt a saját buszára és elindult hazafelé. Nagyjából egy óra zötykölődés után megérkeztem a célállomásomhoz. Amikor a házhoz értem meglepve tapasztaltam, hogy a konyhában ég a lámpa. Roxan már a vacsorát főzte, mivel napközben nincsen itthon, ilyenkor csinálja. Megkérdetem, hogy a reggeli miatt ne keltsen fel majd felballagtam a szobámba. Fél hat után nem sokkal nyugovóra hajtottam a fejem, hogy kipihenjem ezt a hosszú éjszakát.

A mai nap volt Leoplod utolsó napja az iskolában. Az óra után mindenki elbúcsúzott tőle, az új olasz kolléga még egy közös képet is csinált vele, pedig csak 3 napja ismerik egymást. Az ebédemet az egyik olasz osztálytársam és barátai társaságában fogyasztottam el. Este megint összegyűltünk az iskolához közeli pubban, hogy erősítsük a nemzetközi kapcsolatokat. Az este végére megegyeztünk abban, hogy holnap elmegyünk közösen az egyik helyi diszkóba, mert ezt is ki kell próbálni egyszer.

Csütörtökön este végre megérkezett a rendelésem a magyar boltból. Persze azonnal vágtam egy szeletet a sajtból, mellé egy kis kolbászt is karikáztam és a kovászos uborkát is megkóstoltam. Az áru nem okozott csalódást.

Először szeretnék elnézést kérni az elnyúlt szünet miatt. Elég nyugodtan telt ez a hét, most megpróbálom gyorsan összefoglalni, hogy mi is történt.

Ma egy új olasz sráccal bővült a csoport. Gabriele Szardíniáról jött és egy évvel ezelőtt már koptatta a Callan iskola padját. A délután olvasással töltöttem.

A ma nap szokványosan telt. Az egyetlen jelentősebb dolog az volt, hogy megvásároltam a Harry Potter első kötetét. Mivel többször olvastam magyarul és a nyelvezete is egyszerű, ezért könnyen megértem. Hazafelé már el is kezdtem olvasni az izgalmas történetet.

Hétfőn délelőtt minden a megszokottak szerint ment. Iskola után elmentem körülnézni a Primarkba körülnézni. Találtam egy nagyon jó feltűrt ujjú inget, fel is próbáltam ám az alkaromnál sehogy sem akart tovább menni. Pedig nagyon jól nézett ki és az ára is megnyerő volt, de hát nem mehet minden simán. Ezek után bementem egy boltba és vettem néhány alapanyagot a holnapi ebédemhez. Mert sokkal olcsóbb, ha én csinálom a szendvicset, mintha venném.

Estefelé egyre izgatottabban vártam a magyar bolt kiszállítóját, ugyanis rendeltem néhány dolgot tőlük.  Végül 9 óra után megcsörrent a telefonom, hogy megérkeztek. Gyorsan kimentem a ház elé, de hiába. Ugyanis a valamilyen oknál fogva elfelejtették berakni a csomagomat a kocsiba. Szomorúan visszakullogtam a házba és tv nézéssel töltöttem az este hátralévő részét.

Most még korábban keltettek fel a reggeli miatt, aminek egy részét elpusztítottam majd visszafeküdtem aludni. Fél 2 után ébredtem, ekkor elfogyasztottam a reggelim maradékát. Ezek után Roxann közölte, hogy nagytakarítást akar csinálni, ezért vagy menjek el vagy maradjak fent az emeleten. Én inkább az emelet mellett tettem le a voksom és visszahúzódtam a szobámba. Megnéztem néhány tv műsort, szundítottam egy keveset és próbáltam kipihenni a hét fáradalmait. Fél 10-re kész is lett a nagytakarítás, de meg kell mondanom látványos eredményt hozott. Végre eltűnt a kertből egy csomó kacat, a szőnyegek ki lettek cserélve, a cipők el lettek rakva a helyükre, szóval sokkal jobban néz ki a lakás.

Henry, a porszívó